Állatra és emberre egyaránt veszélyes,halálos kimenetelű,vírusos fertőző betegség.A kórokozó veszett állet nyálával,harapással vagy nyílt seben keresztül jut a kutya szervezetébe,de nyílt sebbel érintkező,vírussal szennyezett tárgyak is közvetíthetik.A vírus az idegpályák mentén jut el az agyvelőbe.

A lappangási idő hossza attól függ,hogy a vírus bejutásának helye,milyen messze esik az agyvelőtől.A jellegzetes tünetek alapján csendes és dühöngő veszettséget különböztetünk meg.

Csendes veszettség estén a kutya tompult,környezete iránt nem érdeklődik és-minden különösebb ok nélkül-félőssé válik.A rágóizmok kezdődő bénulása miatt nem tudja összezárni a száját,lóg az állkapcsa;ez a veszettség legfontosabb kísérő tünete.A bénulás fokozatosan átterjed a garatra,a kutya nem tud többé nyelni,szájából nyál csepeg.A harmadik szemhéj előesik és részben eltakarja a szemgolyót.A bénulás a hangszálakra is kiterjed,a kutya ugatása rekedtté válik.Az egész testre kiterjedő bénulás néhány napon belül a kutya halálát okozza.

A napjainkban már ritkább dühöngő veszettségnél kezdetben a kutya szokatlanul ellenséges viselkedése éa a fokozott ugatási kényszer tűnik fel.A veszett eb elszökik,és úton-útfélen beleharap valakibe vagy valamibe.1-3 nap elteltével tovább fokozódnak a tünetek és bár nem hajlandó enni a kutya,mégis előszeretettel rág szét ehetetlen tárgyakat,fát,fémet,földet.A kóros izgetottság elnyúló,keserves ugatásban és rohamszerűen jelentkező,esztelen futási kényszerben nyílvánul meg.A halált kimerültséggel társuló bénulás okozza.

A veszett és veszettségre gyanús állatokat tilos gyógyítani,ezt törvény írja elő.A veszett állatot vértelen úton le kell ölni.            A veszettség elleni kötelező védőoltást évente meg kell ismételni.